Februárban lesz a névnapom. A végén. DE MÁR MOST TUDOM AZ AJÁNDÉÉKOOOOM. Bibiiiii. :-) Ez persze totál dedó, nevetséges, hogy eddig szinte alig bírtuk megállni, hogy ne áruljuk el kettőnk közül az éppen soron következő ünnepeltnek, mit kap majd. Én konkrétan szenvedek, ha megveszem és még napokig, ne adj Isten hetekig titkolnom kell, hogy mi az. Sokszor addig froclizom a Borsót, míg ki nem találja. Utána persze totál lelombozódom....franc, gondolhatok ki valami újat, ami sokkal jobb, hiszen ennek így nem fog annyira örülni, nem is lesz meglepi.... Ezt persze már eljátszottuk fordítva is, meg olyat is, hogy nem vártuk ki a húsvétot/szülinapot/etc. és odaadtuk előbb az ajándékot... volt itt kérem már minden.
Fenti problémakört megelőzendő az utóbbi időben a kilométeres (fejemben őrzött) kívánságlistámból viszonylag hamar konkretizálom, mi az amire a legjobban vágyom. Mondjuk az is jellemző, hogy a Borsó simán beletrafál - jellemzi, hogy milyen jól ismer már...:-)
A lényeg - mielőtt pont azt elfelejteném megemlíteni- hogy már nagyon is pontosan tudom, mit ad a Borsó nekem a nevem napján, és hogy mégis legyen meglepi a sztoriban, hát nem lövöm le a poént. Kulisszatitkokat viszont elárulok: én vettem :-), a vaterán, ma este, jövő pénteken veszem át, :-) és alapdarabja lesz a DIY- újítsuk fel otthonunkat projektemnek, konkrétan a bútorfelújítás nélkülözhetetlen tagjaként. Csak bírjam ki, hogy addig nem árulom el nektek, mit kapok. :-)) hehehe
jaaaaaaaaaj, már most nehezen megy, hogy ne mondjam el.....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése