Micsoda reggel!

Kezdődött azzal hogy lementem az ABC-be reggelit venni. Kiderült, hogy még negyed óra míg kinyit. Ó semmi gond, sétálok egyet. Fúúú ez nagyon jó volt, találtam egy kis játszóteret 2 percre a közérttől egy lakótelepen. Hintázni kezdtem.

Észrevettem, hogy csomó kismadár lábnyom meg kisállat nyom van alattam a homokban.

madárka nyomok

Nézegettem, jó erősen hajtottam a hintát, méláztam, hogy milyen jó nagy zöldterületek vannak itt, aztán elindultam körülnézni. Nagyon jó kis környék. Van egy furcsa vonzódásom ezekhez a szocreál lakótelepekhez, nem tudnám megmagyarázni, mért. A '70-es - '80-as évekbeli magyar idillt tükröző filmeket is imádom, pedig állíthatom, semmi politikai szimpátia nincs bennem a szocializmussal kapcsolatban.

Eltelt az idő, irány vissza a bolt. Nem volt 100-asom, a cuki biztonsági őr bácsi adott egy kosarat. Bevásárlás, tolongás a sok vasárnap reggeli "nyomulok a kenyérért, meg a  tejes pultnál is" ember között, aztán kassza. Adom a kártyám, villog a kurzor, hogy PIN: én meg csak állok. Állok és bámulok meredten arra a bosszantóan villódzó digitális rohadt négyzetre és semmi. Egyszerűen gőzöm sem volt, mi a PIN kódom. Semmi, egy szám sem jutott eszembe, még csak nem is derengett. Pfööö, telnek a másodpercek, csak állok némán, valami kell, hogy történjen, micsoda blama...

forrás: http://bosszanto.blog.baon.hu

Nagy nehezen, totál lesápadva megszólalok: "Bocsánat, nem jut eszembe a kódom..." telót gyorsan elő, hívom Borsit, hogy basszus, ez van, de aztán ahogy ránézek a kijelzőre leesik, hogy ennyi készpénzem pont van.

Hazafelé egész úton törtem a fejem, de semmi. Elfelejtettem, pedig ezerszer használtam már, tök sokszor fizetek vele.... Duuuuurva....igazából az ijesztett meg a legjobban, hogy még sosem éreztem ilyet, hogy ennyire cserben hagyjon a memóriám. Na mindegy, nem egy nagy sztori..... :-)

a mai napot ezzel a számmal zárom

Az Intim Torna Illegál zenekar amúgy már a fejemben van egy következő bejegyzés kapcsán is, csak ahhoz most picit fáradt vagyok. :-) de jön még... Jó éjt. Ja és ez a szám szerintem zseniális. Nem tudom mért, de imádom.

isteni és magyar

Bár irtó reklámszagú így kezdeni, de hallottatok már a Cserpes Sajtműhelyről? 

Én először a Káli-medencében a teljesítménytúrán találkoztam vele, ott a startnál, illetve a salföldi pálos kolostorromnál az ő vaníliás krémtúrójukat és rudijukat adták energiaforrás gyanánt. Nincs mit cicózni - irtó finom volt. Kapuvári székhelyű a cég, gondoltam erről ennyit, nálunk úgysem kapható, legalábbis sehol nem láttam. Erre tessék. Van, sőt nem is egy boltban. Itt a kertvárosban is kapható, juhúúúú. Ma hazafelé tekerve eszembe jutott, mennyire kívánom, gyorsan arra kanyarodtam.

Most pedig itt falom a Cserpes ribizlis joghurtot a monitor előtt és majd elolvadok a gyönyörűségtől, olyan eszement finom és olyan büszke vagyok, hogy ez egy kisvállalkozásból indult igazi magyar vállalat. Olyan jó, hogy mi ilyet is tudunk. :-)

Ezen elgondolkozva fejben próbáltam felsorolni, hogy mi az, ami még hazai és imádom. Mondjuk a Noszlopi Finomságok? Igen, húúú és van egy néni Becsvölgyén aki a Göcseji Csuda Jó Dzsemet csinálja. Ezt apa szerzi be nekünk mindig, családi szinten. De ha elrugaszkodok a kajáktól itt van nekünk például a Meska. A legjobb fülbevalóim mind innen származnak. A Tisza cipőről ne is beszéljünk. Bár az e pillanatban pont nincs nekem. :-(

Na mindegy is, lényeg, hogy most tök elégedett vagyok, mondván, ha keres az ember igenis talál, ráadásul milyen szuper jó dolgokat, helyben. Nem kell ehhez nekem aztán semmilyen Nyugat-Európa, meg USA, Kína meg végképp nem. Amúgy is annyira elegem van az idegen majmolásból. Itthon fogyasszuk hazait. Már amennyire ez megoldható manapság.... :-)