encsaborsó: június 2014

Igaz, hogy lassan egy éve, vagy több is, hogy nagyon elhanyagoltam a blogot, és mindig csak utólag, fél éves csúszásokkal írok, de ahogy itt gondolkozom, nem is nagyon van olyan téma az elmúlt évből, amit szívesen megosztanék és még nem írtam róla. Talán csak ez. A tavaly őszi csehországi kirándulásunk.

Szeptember és október határán ugyanis 4 napot Cesky Krumlov-ban töltöttünk, amit -azt kell mondanom -méltán neveznek Csehország kincses ládikájának is. Mellesleg a vár és a történelmi belváros '92 óta az UNESCO Világörökség részét képezi.

forrás: http://www.pensiontifany.cz/kontakt_en.html

Azért is volt ez a négy nap fantasztikus, mert ugyan nehéz szívvel mentem ( apa akkor került be a kórházba, előtte pár nappal), és a hazaérkezés után egy pillanat alatt összedőlt minden (kiderült, hogy milyen rettenetes a helyzet), szóval ennek ellenére, ott, abban a négy napban ki tudtam kapcsolni, fel tudtam töltődni, megteltem jó érzéssel és pozitív élménnyel ,energiával, és talán a pocakom, és benne Léda is emiatt viselte az ezt követő megpróbáltatásokat olyan igen nagyon hősiesen.

Összesen nyolcan utaztunk, Borsó barátaival, két autóval. Az út nagyon-nagyon jó volt, konvojban mentünk végig, amit én általában utálok, mert szerintem macera, de most egyszerűen szuper volt, tök sokat dobott az utazás hangulatán. Volt nálunk PMR rádió, Polgi jóvoltából, amit az elején nagyon-nagyon mulatságosnak találtam, de aztán rájöttem, hogy milyen hasznos.

Nagyon szép utunk volt, oda és vissza más-más útvonalon jöttünk, hogy többet láthassunk. Borsó és Polgi irtó jól összehangolt sofőrök voltak, nagyon érezték egymás vezetési stílusát, talán ezért tetszett most ez az együtt haladás...

A szállásunk szintén egy nagyon jó választás volt, köszönjük Bori, azt hiszem ti találtátok. Íme, Penzion Tilia, bátran ajánlom mindenkinek, aki ide szeretne látogatni, igényes, szép, tiszta, van zárt parkoló, hangulatos reggeliző, tök korrekt az ára.

A városkáról útikönyvszerű leírást nem fogok írni, főleg, hogy ez most nem a szokásos "Encsa féle" utazás volt, ahol az összes útikönyv nálam van és mindenhol hosszan felolvasom a történelmi és építészeti hátteret... :-). Ez csak olyan nézelődjünk, és érezzük jól magunkat 4 nap volt, amiből természetesen jelentős részt kivett a SÖRÖZÜNK fejezet. :-))) Én ugyebár nem söröztem, lévén, hogy 23 hetes kismamának nem illik, meg nem is szeretem a sört... Ellenben megittam Cesky Krumlov kocsmáinak szerintem teljes teakészletét, amin a többiek mindig jókat röhögtek...és remélem sajnáltak is :-)

Az idő kirándulós volt, de azért jól jött a kabát, sapka, sál. Főleg éjszakánként volt hideg. Estefelé mindig beültünk valahova ( nem mintha egész nap nem ezt csináltuk volna :-), én 10 körül hazamentem, Borsó elkísért mindig, mert lovagias, aztán visszament és még iszogattak, beszélgettek az éjszakába.

Napközben sokat sétáltunk, minden kis kanyargós utcát bejártunk, voltunk a várban, a Szent Vitus templomban, voltunk az Egon Schiele múzeumban, ami lenyűgöző és döbbenetes és taszító is volt egyben, na nem a Schiele művek miatt, hanem az egyéb "modern" művészek kiállításai miatt.

Olyannyira nyomasztó volt egyes része ennek a kiállításnak, hogy utána a Borsóval és Polgival-Borival fellélegzés képp bementünk a tükörlabirintusba, ami irtóóóó jóóó volt. Annyit nevettünk. Bár az elején még hirtelen kis pánikszerűt is éreztem, ahogy elindultam és egy idő után teljesen megzavarodtak az érzékszerveim és semerre nem találtam kiutat. Onnantól csak közvetlenül Borsó mellett mertem haladni, persze a második körre már felbátorodtam.

A fiúknak, szerintem nekünk lányoknak is kétségtelenül a sörgyár látogatás volt az egyik legnagyobb élmény. Az Eggenberg sörgyár egy helyi kis sörgyár, mondhatni manufaktúra, ahol a gyártás minden folyamatát bemutató részletes idegenvezetést kaptunk, majd a gyárhoz tartozó sörözőben iszogattunk. Mindenki kapott sört is, több félét.

Jaj, és hát a lényeget majd' elfelejtettem!! A Prágából már jól ismert szuper cseh sörkorcsolyákról nem is írtam. Mindenhol, ahol csak lehetett, kértünk hermelint. Ezenkívül ettem több helyen is isteni cseh sült húst, knédlivel és dinsztelt káposztával, ahogy kell. És voltam óriás palacsintázóban és sok-sok kávézóban is a Borsóval, mert azért volt néhány lopott óránk kettesben is. Jókat kajáltunk, na. :-)

A lényeg: Cesky Krumlovot látni kell!!!

Majd jövök fotókkal is a következő posztban, csak sajnos az a gép, amin a képek voltak szervízben van, remélem lementhetők róla az adatok, de a többiektől be tudom szerezni mindannyiunk fényképeit. Addig néhány internetes kép alább, és egy aranyos útibeszámoló az origóról itt.