Fiúk, most ne figyeljetek. Amúgy nem a női gombákról lesz szó.... :-)
Nem tudom csajok, ti hogy vagytok ezzel, de én kislányként mindig odáig voltam azoktól a nőktől akiknek finom "parfümszaguk" volt és MINDIG ugyanaz. Az én nagyim (86 jelenleg) például a mai napig a klasszikus 4711 parfümöt használja. :-)
Nem mondom, erre a legjobb amit ki tudok magamból préselni az legfeljebb a jellegzetes, már ami az "illatát" illeti, de nekem mégis nagyon sokat jelent. Végülis ez a szag a nagyim.
Ott tartottam tehát, hogy gyerekként nagyon magával ragadott ez a mindenkinek van egy illata dolog és hát természetesen el is döntöttem, hogy nekem is lesz egy sajátom. Tinédzser koromban talált végül rám, egy akkori barátnőm parfümje formájában, ami persze szörnyen faramuci helyzet volt, mert: nem lehet nekem is ugyanolyan szagom!!! Így várnom kellett, bár szerencsére a lány tök más városban lakott, szóval nem sokáig, és végül -már nem is tudom milyen alkalomra, gondolom karácsony, vagy ilyesmi, de nem is számít, szóval végül - megkaptam anyáéktól az első Laura Biagiotti parfümömet.
Ezt sok újabb és újabb üvegcse követte, nagyon nagyon sokáig csak ezt használtam. Pár éve azonban szegény Laura a süllyesztőbe került. Gőzöm sincs mért, úgy sejtem ráuntam.
Ezután sanyarú idők következtek - teljesen ad hoc módon összevissza vettem és használtam az illatokat, hol fújtam, hol nem, néha finomat, néha nem annyira. Volt ami utólag teljesen wc spray szagú. Komolyan. Szégyen.
A mai nap egy új parfüm-fordulópont az életemben :-))) (ennél negédesebb túlzás nem jutott eszembe)
Este hazaérve, ahogy elcsigázva, hulla fáradtan feljöttem az emeletre a gépem előtt egy kis csomag várt. (a Borsó ismer, hogy ide rakta - ajtón be, cipő le, kabát kanapéra dob, emelet, gép bekapcs....ez van, tudom tök gáz...de utána lemegyek és mosogatok....még farmerban....)
Egy Laura Biagiotti volt benne. :-))))
Jéééé. Nekem is ez van, csak a rózsaszín változat. Még Rtől kaptam, mert nekem mindig ő választ, mivel nekem pocsék a szaglásom.
VálaszTörlés:O))))))