egy veszprémi hétvége Veszprém nélkül

Lédának van a bölcsiben egy barátnője, akinek a vezetékneve Veszprémi. Egy hete diskuráljuk vele, hogy hogy is van ez, mi most hogy utazunk Veszprémbe, és az is egy város, mint a miénk, és igen a kislány neve is ez... Vicces, hogy számára ez mennyire vicces. :-)

Pénteken ebéd után indultunk. Nemesvámosra, mert a tervbe földrajzilag nagyon beleillett. Tíz kilométerre Veszprémtől is, a Balcsitól is. Mert, hogy ezt a kettőt gondoltuk érinteni. Szombati kirándulás Balatonfüreden és vasárnapi gyereknap Veszprémben. 

Én biztos, ami biztos csütörtökön összehoztam magamnak egy újabb (már nem is számolom hányadik...) mellgyulladást. Ohh, yeahhhh.... Ez péntekre már olyan léptéket öltött, hogy Borsi konkrétan nem is akart elindulni, én is vacilláltam a teljes hétvége lefújásán, csak azért nem tettem, mert tudtam, hogy két napig itt enne a fene, ambulancia és ügyelet meg mindenhol van, ha úgy alakulna....szóval meggyőztem, hogy ne maradjunk, menjünk.

A péntek délután ennek megfelelően nyögvenyelősre sikeredett, én próbáltam jó pofát vágni, hogy ne tűnjön fel Borsónak, mennyire fááááááj, de ő meg ismer, így természetesen feltűnt neki és hát, kicsit morci lett...(mer' ugye ő ezt mondta...blabla... :-)

Lédike viszont élvezte már a péntek délután minden percét. Nemesvámoson már voltam, de több, mint 10 éve, akkor is tetszett, azóta csak jobb lett. Van egy szuper játszótér, ami hatalmas is a település méretéhez képest, 2 per séta volt az apartmantól, na itt időztünk estig természetesen. Amúgy a szállásunk szuper volt, semmi szemfényvesztés, hanem egy tök korrekt, tiszta, egyszerű, de igényes falusi vendégszállás kedves házigazdákkal. A szobában volt emeletes ágy is, így Léda életében először felnőtt ágyon aludt, amire marha büszke is volt.

Szombaton reggel röpke egy órás kezelést adtam a gyulladt mellemnek, addig a többiek játszótereztek. Sokkal jobb nem lett, de annyira éppen, hogy a napot azért élvezni tudjam. Amúgy pikk-pakk összekészültünk :-D hahahaha, 11-kor már indultunk is Füredre.
Bóklászás a mólónál, erre-arra, ebéd, megint csak séta, akvárium, játszótér, séta, hajókázás a szuper, tényleg igazán szuper Kisfaludy hajóval, limonádé hegyek, fagyik. Ilyen napunk volt. :-)

Vasárnap reggel hatkor kukorékoltak a kakasok és a gyerekek is. Mi mást is szeretne az ember lánya vasárnap hajnalban csinálni? Hát persze, hogy gyurmázni.....blööööö. Ők élvezték....

Borsó morgott mert éhes volt, a kisbolt meg csak hétkor nyitott. Amúgy egész hétvégén ilyen puffogósok voltunk egymással, gondolom a mellgyulladás miatt, mert én a toleranciámat ennek kibírására fókuszáltam, ő meg az én kibírásommal küszködött. :-) Szeretem a csajokban viszont, hogy őket ez meg sem hatja. :-) Mondjuk nem is csináljuk feltűnően, csak odadörmögünk egymásnak az orrunk alatt... :-)
A vezprémi gyereknapi programot végül úgy találtuk, nem elég vonzó nekünk (pfhűűű), így ismét Balatonfüred mellett döntöttünk, ahol a Kovászna parkban volt a vrosi gyereknap. A május végén döbbenetesen sok turistának itt nyoma sem volt, kifejezetten jól esett ez a kis családias jelleg, és a csúcs: volt LÓÓÓÓÓ! Léda kb. fél éve nagyjából két napi rendszerességgel nyúzott minket, hogy lovagolni szeretne, és mindig megígértük neki, hogy majd lehet... aztán sosem alakult úgy. Eddig! Háromszor is ment! És minden várakozásom ellenére nem üvöltött ahogy a lóra ült, sem mikor elindult, hanem élvezte! Persze azóta még felfokozottabban kéri, hogy hadd járjon lovagolni, de még nem jártam utána 3 éveseket hol fogadnak...

A gyereknapot én a végére meguntam, ebédidő is volt, de pechemre a két bogyó a kocsiba ültetés után 5 perccel már durmolt, így Borsi úgy döntött megyünk amíg lehet. Badacsonyban aztán már nem bírtam magammal és kiköveteltem, hogy megálljunk. Itt még fél órát potyáztunk, mire Léda is felébredt. Megint séta, megint móló, kacsák, aztán végre EVÉS! A Kishableányban hamburgereztünk, finom volt.

Hazaérve mondtam Borsónak, hogy gyorsan kimosok, összepakolok és indulhatunk is vissza. :-) Annyira jó volt. Még mellgyulladással is, ami azóta szerencsére elmúlt.
Ui: Azt majdnem elfelejtettem leírni, hogy LucaPolli mekkora hős volt, milyen alkalmazkodó, nézelődő, kíváncsi, cukipofa egy gyerek. Szerintem egyébként nem csak tűrte, hanem kifejezetten élvezte is a hétvégét, szóval így két alkalom után egyelőre pozitív teljesen a mérleg.
Két gyerekkel utazni jó, utazni élvezet ( na, jó, ez a második talán túlzás...maradjunk a jónál :-D)!