kolbász töltés

Február 27-én ....ezt leírtam, és most itt ülök 10 perce a villogó kurzort nézve, de nem jönnek a gondolatok. Konkrétan semmilyen gondolat. Sűrű, családi  ünneplésekkel teli két nap van mögöttünk, lefáradtam picit, és nem mellesleg túlettem magam, most legszívesebben csak hörögve feküdnék, szóval nem éppen blogírós a helyzetem.

Mindegy, már hetek óta fel akarom tenni a képeket a címben szereplő ominózus február 27-ei kolbász töltésről, ami a Tánciék hegyén volt és ami igazán szuperül sikerült.

Szóval íme:

Finom borocskával indított a társaság java, tudjátok, szokásos hangulatalapozás címen... be is jött...

Rövid móka után jött a kemény munka. :-) Jéghideg darált húst kellett a beleszórt fűszerekkel jól összedolgozni. Először a Fanni és a Tánci anyu estek neki, ...

...aztán a fiúk, akik hősiesen, kezeket nem kímélve állták a strapát...

került bele egy csepp fehérbor is :-)

majd én is társultam egy rövid időre (szinte csak a kép kedvéért, de azért gyúrtam rendesen....). Miután összeállt az anyag jöhetett a töltés.

 

A töltő szerkezet összeszerelése okozott egy kis gondot :-), 

de végül sikerült. Ráhúzták a bélt és már tekerték is bele a finom kolbászhúst. Mi, a többiek segítő tekintettel néztük.

Íme a kész kolbászkák első adagja, és a végeredmény.

Tegnap ettünk belőle először. Nem tudom azért-e, mert valamelyest részt vettünk a készítésben, vagy csak szimplán önmagától eredően, de nem mondhatok rá mást, pazar lett!

....és no lám, valamit mégiscsak írtam végül igaz, csak a képekhez fűzve. 

Amúgy kár, hogy pont most próbálom tartani a böjtöt. Ez amolyan durva önszivatás. Ezennel ünnepélyesen fel is adom. :-) Maradnak a húsmentes péntekek. :-)) Éljen a kóbi!!!!