2 hét

Két hete kusban vagyok. Ennek lehetne bármi valós oka, de nincs igazából a lustaságon túl semmi. Azt hiszem erre az állapotra- amiben mostanság vagyunk - mondják "Él, mint Marci Hevesen", mely mondás mellesleg tök vicces, és az eredeti jelentése teljesen más, mint ahogy manapság értjük.

Jól vagyunk. Volt minden az elmúlt két hétben- egy péntek esetétől-vasárnap délig együtt az egyetemi barátokkal hétvége Szentgyörgyvölgyön, egy szülinapi buli, egy babalátogatás, sok itthon grillezés, a kedvenc sütim is megsütöttem tegnapelőtt (egyik kedvenc :-), persze már az utolsó morzsákat is benyomtuk....

Megtudtam, hogy a társaságból még egy lány kisbabát vár, így a jövő évi Sztgyvölgyön csak a törzsgárdából már 4!! picike lesz, az idei 1-el szemben. Ezen hosszan morfondíroztam, végülis kb. 2-3 nap alatt letisztult bennem a dolog: ez az életszakasz is eljött.....és mint eddig minden szakaszt, nagy rácsodálkozással fogadtam ezt is. (szegény Borsóóó....hát, ha olvasol, kösz, hogy kibírsz...) Szóval utódlás. Nincs mit tenni, be kell fogadni az információt. Megrágtam, feldolgoztam.
Most pedig örülök. Nem mondom, hogy nem törnek rám pillanatok, kapuzárási rohamok, de röhögök magamon - én, mint ősanya...na neeeee.... aztán ahogy ezt leírom szentimentálisan elmosolyodok, hogy hát igen....azért érzem, eljön majd ennek is előbb-utóbb az ideje.... :-)

Ennyit a petesejtről, biztos a telihold miatt zagyválok megint....már ha telihold van...
Egyre jobban érzem magam multinacionális munkahelyemen. Egyre fáradtabb vagyok esténként. Egyre több kiló leszek. Egyre több vitamint zabálok kompenzálásként. Borsót is etetem vele. Ugyanolyan fáradtak vagyunk. Így szeretnénk kelni reggelente:

...és így kelünk:

Micimackó! Gondolj, gondolj, gondolj...
SZABADSÁG!!!!!!!!!!!! SZABIRA KELL MENNÜNK!!!!!!!! háhááááááááááááá. Ki is vettünk egy hetet július elején. Pont 2 hét múlva!
7 napig túrázni szeretnénk. Az élet apró fricskája, hogy lehet, pont egy korábbi túra miatt nem fogunk .... mindkét lábamon szánalmas állapotban vannak a nagyujjaim. Azaz a körmeim. Erről elég is ennyi, lényeg, hogy a nyaralás lóg az éterben, ki tudja mi lesz...
Azért, hogy ne kelljen keseregni van alternatív megoldás. Természetesen. :-) Hát mi tenne jobbat egy fájós sebnek, mint a sós tengervíz? Az a vicc, hogy így nem is akarunk annyira a tengerre menni.
Blööőő, milyen sznob: "Pfúj tenger, az nekünk nem buli..." persze dehogynem, csak hát mi beleélősek vagyunk.....és kaptam új túrazsákot. Tök jó zöld! És egy hétig mennénk, na jó két pihivel, de akkor is - egy hétig!! Szorítok-ba tartom mind a két kezem 2 hétig és akkor összejön!

forrás: www.ethicsoup.com

Oké, azt hiszem írtam eleget. Ja, a kert! Egy külön bejegyzést megér. Most volt itt anci, hozott citrom illatú muskátlit. Na és a hortenzia. Nincs rá szó, mennyire gyönyörű. Majd lefotózom.
A második zene pedig az (egyik) kedvenc filmemből, a Garden State-ből (magyarul Régi környékből) van. Húúú, nézzétek meg. Olyan jóóóóóóó. Nekem Timi mutatta még mikor egy albiban laktunk. Kösz Timi! :-) Bár filmben rád mindig számíthatok.
csapó
...Ennyi...