Tegnap - egy hónap csúszással - végre sikerült családi körben megünnepelni a szülinapom. Nem volt semmi nagy cécó :-), anyáéknál egy össznépi reggeli, utána pedig egy közös kis kirándulás. Balatongyörökön napfürdőztünk a Szépkilátónál, Tapolcán ebédeltünk, sétáltunk, malomtavaztunk, sütiztünk, kávéztunk, majd visszafelé Badacsonyban a mólón sétáltunk. Igazán jó volt. :-)
2012. október 21., vasárnap
2012. október 16., kedd
csak két szám
Hogy ne felejtsem, hogy ezek fontosak voltak nekünk.
Egy ami = 2009.
És egy, ami a ma.
Egy ami = 2009.
2012. október 7., vasárnap
őszi ajtódíszünk 2012
Ennél "vasárnapabb" már nem is lehetne. Kellemes lötyögős reggel, kávézás, pakolgatás, dumálgatás, olvasgatás, aztán elő a ragasztópisztolyt, drótokat, szalagokat, őszi kellékeket és tádááááám :-)
Egyszerű lett, de nekünk tetszik. :-)
haladni a korral...
Hehe, hát ez kész röhej. Félkómás reggeli fejjel böngészek a neten és mit találok? Egy szerintem poénos, kicsit elfogult cikket arról, hogy az azt író srácnak miért nincs okostelefonja. Majd a cikk végén egy csomó kommentet, ahol kap szegény hideget, meleget. Huuuhh, hát én nem is tudtam, hogy ez ilyen komoly téma. Azt hittem úgy megy, hogy aki akar annak van, aki nem, annak meg nincs, de a két típus között azért nincs éles ellentét.
Én egyébként azok közé tartozom, akik nem akarnak, de majd mégis lesz okostelefonjuk. Most nem találok (sőt egyelőre nem is keresek) semmi épkézláb indokot, hogy mért is kellene nekem ilyen, de a "haladni kell a korral" mottó sokszor nagyon nyom, és hát hol tartana a világ, ha minden fejlődési irányt mesterségesen visszafojtanánk.
15 évvel ezelőtt (kb.) számtech órán készítettünk magunknak email címet. Emlékszem, néztem értetlenül - Ezzel most mit csináljak? Ki fog erre nekem levelet írni? Egyáltalán, minek ez? Meg ez az egész internet? Mire jó? Aztán csak pár év telt el, és - szóval nem is tudom, mennyi ideje, de - el sem tudom képzelni az életem az internet időszámítás előtt. Ha valamit nem tudtam mit csináltam? Könyvtárba mentem? Lexikonokat nézegettem? Ez mondjuk rémlik...
Borsóval beszélgettünk most, ahogy itt gondolkozok erről a fejlődés, technikai fejlődés dologról, és azt mondja, erről több száz oldalt lehetne írni. :-)
Érdekes volt például az is, hogy tegnap a Borsi nagyi szülinapját ünnepeltük és volt az ebéden 5 család. Kiderült, mindannyian használunk mosogatógépet. Ez szerintem 15 évvel ezelőtt szintén nem volt általános. Meg, hát feltehetném a kérdést, hogy minek, hiszen kézzel is lehet? Sőt, volt idő, mikor a mosógépre is ezt mondták, hogy ugyan már, minek....
Ami viszont zavar, hogy a sok műszaki kütyü között lehet elbutulunk, ellustulunk. Vagy csak egy új, másfajta életmód és kész?
Én például eléggé utálom a gps-t. Imádok térképet olvasni, és bár lány vagyok jól is tudok...A térképeket, atlaszokat nézegetni csak úgy is imádom. Ha a gyerekeink majd mind gps-el utaznak, de az mondjuk elromlik mi lesz velük? Feltalálják magukat? Szlovéniából hazafelé valami történt a gps-el és nem olvasta be az új térképet, csak valami régit tudott elővarázsolni a Borsó, ami persze totál nem volt aktuális. Folyton a szántó közepén voltunk szerinte ezért újratervezett.... Mi meg, mivel csak egy kis hajtogatós, nem túl részletes térkép volt nálunk a táblákra és az orrunkra hagyatkozva jöttünk. Persze tök egyszerű volt, csak hát....figyelni kellett...és komolyan idegesített. Na tessék. Erről beszélek. :-S
Szóval, hogy jó-e vagy nem ez az egész - ehhez túl kevés vagyok, hogy állást foglaljak. Hogy hogyan lehet ebben úgy lavírozni, hogy ne legyél régimódi, maradi és ne maradj le teljesen, de gondolkozó ember mivoltod is megőrizd.....valószínűleg csak hallgatva a józan észre. Ha még van....
2012. szeptember 25., kedd
Mennyi? 30!
A hétvégén szép -, nekünk meg sok időnk volt, így kéktúráztunk egy napot. Majd írok róla a túraoldalon. Nehezen indult, tekintettel, hogy hajnali 5-kor iszonyatosan méltatlankodtam, hogy "ezt nem hiszem el, hogy mi ilyen hülyék vagyunk, hogy szombaton 5.00-kor csörög az óra...." és hasonlók, de ha már kimásztam az ágyból és a szalonképtelen monológom kiadtam magamból úgy döntöttem nincs értelme visszafeküdni. Jó kis nap volt, kalandos. :-)
A takarítás témakör továbbra is aktuális, az egy-kettővel ezelőtti bejegyzésemhez képest van némi fejlődés, de hanyagolható mértékű....
Recept-kinézés.... jóég, miket terveztem...., felejtsd el. Még egy pirítóst sem sütöttem azóta. Ja bocs, a bulira 3 fajtát is sütöttünk... :-)
A "mindennap egy kicsit" elv valamennyire megy, azért nehéz. Majdnem mindennap beágyazok, és ami tiszta, azt próbálom úgy is tartani. Jaaaa, és fél év kihagyás után vasaltam. Lehet csak 3 hónap volt. Szóval volt egy kis kupac, szerencsére csak kicsi, mert a nyár folyamán iszonyú hasznos ötleteket kaptam mindenfelől, "hogyan úszd meg a vasalást" címszóval, jelentem, javarészt be is jöttek. Gondos teregetés, de a fő varázs -szókapcsolat számomra a "spricnit neki"!
Ma készítettem egy iszonyú színes excel file-t amibe függőlegesen feltüntettem az összes heti rutin feladatot (23 db), vízszintesen a heteket újévig. Itt fogok pipálni minden héten. Kedd van, eddig a pipák száma 0, jóindulattal 1. Majd holnaptól. Amúgy lányok, érdekességként ajánlom a www.urban-eve.hu/zonazzunk/ linket, nekem tetszik, csak nem volt türelmem végigolvasni, meg átlátni, meg belekezdeni, de majd egyszer lehet, ha mondjuk végleg csődöt mondok, vagy hasonlók...
Na és a legfontosabb. Szülinapom is volt!!!!
Sokat gondolkoztam rajta már előtte, márhogy ugye lesz, és milyen érzés lesz, mert ez most kerek, meg fontos, meg komoly. Azt hittem, ma reggel ha felébredek már felnőttnek fogom érezni magam, de tévedtem. :-))) Viszont a Borsi kitett magáért, nagyon cuki volt (..bocs, gondolom, ez nem túl férfias), sütit hozott és ehettem belőle vacsi előtt, aztán a kedvenc helyemre vitt vacsorázni, ilyenek. :-) Koncertjegyeket kaptam a MÜPA-ba, :-))) azt hiszem ezt nem is kell ragoznom.... :-)))
Ami viszont aggaszt, hogy az utóbbi hetekben esténként gondterhelt vagyok, és hát, nem jövök rá, mi is az a nagy gond, meg teher. Persze a változásokat rosszul élem meg, és most volt sok, na de ennyire... Rémálmaim is vannak, meg hangulatingadozások....szóóóval, ma vettem altatós teát, és levendula cseppeket. Remélem hatnak.
2012. szeptember 16., vasárnap
fény az éjszakában...
Ugyan félig alszom még/már, de mindenképpen meg szeretnék emlékezni a tegnap estéről röviden, hogy emlékezzek majd évek múltán, milyen jó is volt, mikor a volt kollégáim szuper meglepetéssel álltak elő és
emelték a buli fényét :-) . Konkrétan FÉNY volt. No és persze isteni házi diópálinka, majd végül, mikor az elvetemülés magasfokára hágtunk már - ...diófény.
A mai másnapot lehet kihagytam volna... de azért megérte.. :-))
![]() |
bulihűtő.. mikor még nem sejtettük a fényt és a diópálinkát... |
![]() |
egy talán senkit nem kompromitáló pillanatkép |
2012. szeptember 8., szombat
elmúlt hetek történései
A nyaralás adta töltet nagy segítség volt az előző két hét mindennapjaihoz. Alapjában így van ez szerintem, nyaralás után van még bennünk egy kis lendület, ami persze sokszor gyorsabban elfogy, mint kéne, de legalább van. Most viszont különösen jól jött a rápihenés, hétfőtől ugyanis az új munkahelyen dolgozom. Azaz régi-új, mert ugye csak visszatértem.
Ez egy nagyon jó dolog, Borsó is, én is nagy örömmel fogadtuk a hírt, hogy visszamehetek. Ugyanakkor nehéz is volt. Megint el kellett szakadnom. Másfél év logisztika után. Meglepően megszerettem ezt a számomra tök idegen és új terület, de persze nem a beszerzés lesz ami hiányozni fog úgy igazán. A társaság. Mint mindig. :-) Mért vagyok ilyen hülye ragaszkodó fajta? Jól megnehezítem az életem....
Hétfőn tehát sétálva indultunk munkába, ketten, mint régen. Ez úúúúgy hiányzott. Persze ez csak kívülről volt ilyen idilli, :-) ránk jellemző módon a hét minden reggelén káosz uralkodott, késve ébredés, kapkodás, morgás, aztán a kényelmes séta helyett gyaloglás-futás.... :-) Mit is mondhatnék? Majd átállunk.. :-))
A régi-új közeg nagyon jó, örülök, hogy most nem kell az "amíg megismerek mindenkit, teljesen kívülálló vagyok" érzéssel küzdenem.
Persze ennek a bejegyzésnek a "vicces hét" címet is adhattam volna. Mikor anno itt dolgoztam még az első, rosszul sikerült házassággal, azaz annak lezárásával küzdöttem. Ez persze most túl magas labda (névváltozás, névtábla, stb.)....az elmúlt 5 napban lépten-nyomon belefutottam a "naaagyon vicces" megjegyzésekbe, amikre az adott pillanatban még sikerült mosolyogva reagálnom, de a hét második felére azért már nyomasztott. Borsónak ki is adtam a bánatom, megbeszéltük, hogy bizony, ahogy Noémi mondta - ezt a békát le kell nyelni :-) Végülis lenyeltem, mindenki, aki akarta, kiélhette számomra érthetetlen gonosz hajlamát, mert más kudarcán, meg bénaságán poénkodni - hát nem is tudom..... Anno a válásokkor már végigcsináltuk - minden "tökéletes életet élő" embertől egy megjegyzés - ezt még befogadtuk, oké, belefért, önkritikánk nekünk is volt és tisztában voltunk a helyzet abszurditásával is. De hogy évek múltán is még hallgatni fogom... na szóval hál'Isten ez is megvolt, túl vagyok rajta. :-)) Megkönnyebbülés.
Közben aztán Borsó volt túrázni a Schneeberg-en ahonnan ugyan hadirokkantként, de büszkén tért haza. :-)
Azt ígérte ír majd a túrázónára bejegyzést - nos :-) kíváncsi leszek :-))
Ebben a két hétben mostunk életünkben először kocsit úgy, hogy az nem az apukánké, a tesóval voltam a nagyiéknál ablakot mosni, ahol végül csak két ablak várt ránk, a többit a papival megcsinálták... fél óra alatt végeztünk. :-) Most voltam életemben másodszor jóga órán, és először úgy, hogy nem aludtam rajta el. Tegnap voltam ingyenes promóciós sminkelésen. :-) Ilyesmik. :-)))
Na és persze - hivatkozva a munkahelyváltásra- nagy elhatározásokat is hoztunk:
Na és persze - hivatkozva a munkahelyváltásra- nagy elhatározásokat is hoztunk:
1. 3 év kihagyás után újra rendszeresen mozogni fogunk.
2. A tavasszal ellentétben most ősszel újra gyakran megyünk kéktúrázni.
3. Esténként először feladatcentrikusak leszünk, csak utána pihenünk.
4. Csak két-három naponta netezünk. (azaz ezt csak én határoztam el és még fogalmam sincs hogy csinálom majd meg).
5. Mindent este előkészítünk, hogy ne reggel kelljen kapkodni.
Egyszóval. Rendszert viszünk az életünkbe. Hehe. Kíváncsi vagyok, vajon hány ember fogadta ezt meg és hányszor az életében...meg, hogy mi még mennyiszer fogjuk.
Mindenesetre tegnap este a "nincs kimosva a focis gatyám" vita után eldöntöttem, hogy változtatok. Ez a mosás probléma nem egyszerű, minden hétvégén 5-6 adagot mosok, néha hét közben is, szóval nem tudom, hol rontom el... ezér: 1. holnap a Borsó szüleiénél átnézzük milyen ruhái vannak ott, ami jó neki azt elhozzuk. 2 . veszünk zoknit, pólót, vagy amit szeretne, amiből kevés van. 3. bazi nagy betűkkel kiírtam mindent a mosógép fölé, hogy mit, hogyan és mivel kell mosni. 4. megbeszéltük, hogy ha valami speckó ruha ( mint a foci cucc) kell neki akkor előre szól.
Kaja probléma. Meg kell tanulnom vásárolni. A Borsó szerint nevetséges vagyok az abc-ben, úgy kóválygok, mint aki elveszett. Van benne valami. Csak csodálom a nőket, akik céltudatosan pakolják a kosárba a sok mindent. Ezért. Naponta kinézek valami receptet majd. Este felmérem, hogy mi nincs itthon hozzá, másnap megveszem és este Borsival együtt elkészítjük.
Porszívózás. Utálom a porszívónkat mert baromi hangos. Nincs mit tenni. Porszívózok, aztán várom, hogy egyszer majd elromoljon és halkabbra cseréljük. :-))
Sorolhatnám még, de dél van, és tartom magam - ma még :-)) talán - a nagy elhatározáshoz. Megyek és takarítok. :-)) Mert szorgalmas leszek. Ügyes, okos és szerény.
![]() |
forrás: http://artosztaly.blogspot.hu |
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)