Lassan tényleg hagyománnyá válik, hogy Andikámmal férjestül, gyerekestül eltöltünk egy közös tavaszi hétvégét valahol. Így, hiába vagyunk egymástól sajnos elég távol, ha összejön egy-egy oda-vissza látogatás, plusz találkozunk a szintén hagyományosnak mondható egyetemi szösszenetünkkor is, azért hál 'Isten legalább négyszer látjuk egymást az év folyamán.
Nagyon örülök, hogy immár 17 éves barátságunk így megmaradt, működik, persze ápoljuk is rendesen :-).
Idei évre kinéztem ezt a Bozsokot magunknak. Olvastam, hogy van itt egy nagyszerűen felújított, apartmanokká átalakított malom, rátaláltam, beleszerettem. Ez a hely a Malomporta. Nekünk nagyon bejött, mert hatalmas, szépen gondozott kertje van, óriási homokozóval, sok-sok biciklizésre alkalmas résszel, patakkal, babaházzal és nekünk, felnőtteknek igencsak imponáló nyári konyhával. A növényállomány is marha jól össze van rakva, szerintem gyönyörű. Többféle apartman van, így bárki talál olyat, ami neki megfelelő.
Mi most a főépület két felső lakrészébe vackoltunk be. A nagyobbikba, ahol Andiék voltak, van egy kis galéria is, igazi kuckó a gyerekeknek, a nagyok természetesen itt aludtak. Léda is bandázott velük fent, egyik este fél tizenegykor szedtük le, a már alvó Virág mellől. :-)
Amit még nem akarok elfelejteni, ezért leírom gyorsan, az az isteni reggeli. Olyan szuper rukkolás, madársalátás, paradicsomos, mozarellás salit ettem mindkét reggel, hogy pfuhh, minden reggel jöhetne egy....Borsikám pedig a disznsajttól alélt el..szóval ..... reggeliben (is) nagyon ott vannak. :-)
Pénteken délután miután elhelyezkedtünk, kipakoltunk, szusszantunk, és a gyerekek is felfedezték nagyjából az udvart, elindultunk a faluba vacsorázni. Nem tudom, mekkora település Bozsok, de van a központban egy minden nap este kilencig! nyitva tartó abc és egy szerintem szuper kis étterem. Első ránézésre nem gondoltam volna, hogy ilyen isteni vacsorát kapok itt, és a többiek is nagyon elégedettek voltak. Jóllakottan indultunk haza.
A gyerekek egész hétvégén a járgányaikkal jöttek-mentek, ez nagyban könnyítette a távolságok leküzdését. A kicsik babakocsiztak, illetve Luca sokat volt a csatos hordozóban is rajtunk.
Este vetítettem nekik, talán élvezték, nem tudom, én nagyon, mint mindig. Lédikém a Frakkot már kívülről fújja, ezen képességével a többieket is szórakoztatta kicsit, és Virág is nagyon ügyesen olvasott el több diát is. Ő már tényleg igazi nagylány.
Szombaton reggeli után Rohoncnak vettük az irányt. A Rohonci-tó ugyan mesterséges, de nagyon szép és hangulatos. Itt töltöttük a délelőttünket.
Léda csúszik |
Boglárkát szed :-) |
Innen az Írottkőhőz mentünk tovább, osztrák oldalról, autóval. Van fent egy nagy parkoló ahonnan minimális szintkülönbséggel babakocsival is be lehet sétálni, azt ugyan nem tudom, hogy végig-e, mert dél lévén mi a gyerekek éhsége és fáradtsága miatt egy idő után visszafordultunk, csak a "lávagolyóig" :-) mentünk.
Mindenki a golyón, én Lucát etetem |
A parkolóba érve elmúlt a nyűg, Luca a babakocsiban elaludt. Rengeteg motoros volt, a büfé is amolyan motoros tanyának tűnt, a parkoló bejáratánál egy akasztófára felkötött bicikli lógótt....poén. :-)) A mieink is őrült motorozásba (biciklizésbe) kezdtek.
Mondanom sem kell ezután hatalmas alvás volt a kocsiban. Kőszegen mi, anyák befutottunk bevásárolni az esti főzéshez, a gyerekek addig kint durmoltak tovább.
Bozsokra visszaérve Dani isteni gulyás-pörköltet bográcsozott vacsorára. Ment még a bicajozás, tekergés egész sokáig, későn bujtunk ágyba.
Vasárnap borongósabb reggelre ébredtünk, pakolás, reggeli, indulás. Rövid volt, mint mindig.
a malom előtt, együtt |
Bementünk még közösen Kőszegre, meghallgattuk a misét a csodás Jézus szíve templomban. Rengeteg család volt...tetszett. Utána a kihagyhatatlan kávé, süti, a gyerkőcök még bújócskáztak egyet a téren. Aztán búcsúzás, irány haza. Igazán jó kis hétvége volt. :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése