Jeli arborétum 2017

Vasárnap a nagyikkal, Sándorral, babakocsistul, biciklistül nekiindultunk Jelinek. Nagyon szépen sütött a Nap, a rhododendronok pompáztak, tényleg állati gyönyörű volt. Jó kis családi napot csaptunk, íme a képek:

májusi Orfű - még néhány kép

A tönkrement memóriakártyáról időközben sikerült levarázsolni a képeket, utólag, az emlék kedvéért jöjjön hát még pár fotó a május 4-5-i hétvégénkről. 

napfelkelte a tavon

nagybátyám a futam előtt szerel...

kell némi szerszám ehhez a hobbihoz is...

nekem nagyon jó volt csak bámészkodni a stégen

orfűi tájház és kemencésudvar

Borsó örül (jön a kávé)

hétvége és egyebek

Április közepe óta volt egy s más, de nem is lényeg, igazából gondolkoznom kellene, hogy felidézzem a lényeges sarokpontokat, ahhoz meg most..... hát....lusta vagyok. Valójában még az április eleji húsvétról sem írtam semmit, pedig az is volt - Felsőszölnökön, nagy, családi össznépi, és esős. Apa abban a pár napban irtó pocsékul volt, szó szerint alig tudott enni, minden falat 5 percig tartott, szóval szép hely ide vagy oda, azért nem éreztük magunkat felhőtlenül (szó szerint hehe, ugyanis végig esett), de mégis jó volt legalább együtt lenni. Szentgotthárd mondjuk nagyon aranyos kis város, ott sétáltunk egy délutánt a nagybátyámmal és Borsóval 3-masban. A panzióban volt egy cuki kutyus is, aki mindig csurom víz volt, mert nem zavarta ha megázik....
Húsvét után nem sokkal volt apuci első kezelése, 4 napig tartott, de jól viselte. Utána rögtön dolgozott is újra, pár nap alatt visszajött az ereje, szóval nagyon biztató.... Most már a második kört nyomja, holnap jön haza, eddig ezt is jól tűri. A hétvégén volt Orfűn a vízi sport évadnyitó, ahol mindenképp ott szeretett volna lenni, én meg nem akartam, hogy egyedül menjen, így elkísértük. Nagyjából 25 év szünet után újra indult a vitorlás modellező versenyen. :-) Első nap még izgult, de vasárnapra teljesen feloldódott és látszott hogy nagyon élvezi.

apuci koncentrál

két tesó

Mi amúgy nagyon jól éreztük magunkat, sokat elkóricáltunk a versenyről, mert azért valljuk be, laikusnak ez nem feltétlenül szórakoztató egész nap, bár az is igaz, hogy pár futamot végignéztem, és kifejezetten izgultam. Szóval napoztunk a stégen (bár a képeken pont nem süt a nap - ezt majd elmondom, mért), sétáltunk sokat, voltunk a Kemencés udvarban (ez egy szabadtéri múzeum ami bemutatja sok tájegység jellegzetes kemencéit), ettünk langalót, aztán megint napfürdőztünk, kávézgattunk, lógattuk a lábunkat a víz felett. Csupa hasznos. :-)))

Irtó sok fotót csináltunk. A Borsi vasárnap reggel még napfelkeltét is fotózott. De. A memóriakártya bedöglött. Egy hete próbálja minden programmal levarázsolni a képeket, de annyira megsérült valami benne, hogy lehetetlen. Olvastuk a neten, hogy ez jellemző hiba. Tanulság - soha ne vegyél óriás kapacitású memóriakártyát, pláne, ha nincs is szükséged rá. Szóval ez a pár kép vasárnap délután készült, mikor már jelezte a fényképező, hogy a memóriakártyának annyi, ezeket a belső memóriára kattintgatta a Borsó, de hát ekkor már kicsit borús volt az ég. Ennyi a sztori.

Itt pedig egy filmecske a hétvégi évadnyitóról. (Csak úgy mellesleg :-) a végén, az eredményhirdetésen a magas fickó aki vigyorog fehér pólóban és rövid gatyában a dobogó 2. helyén, nos ő a nagybácsim. A kis ügyes. :-)

édes vasárnapok....

9 körül napsütésre ébredtem. A reggeli kávézás közben kinéztem a Good Food-ból az ebédet. 

Tonhalas, zöldséges sült tészta. Bevásároltunk, összedobtuk. Azaz majdnem így volt, annyi csavarral, hogy bio változatot akartam, ami a Borsónál átmenetileg kiütötte a biztosítékot. Kicsit duzzogott, én meg szépen kérleltem, hogy kerekedjen felül ezen az apró, pici bibin és jöjjön, főzzünk együtt, mert az jó. Engedett a nyomásnak. A tetején lévő trappista sajtot és a hagyományos tésztát leszámítva totál bio lett a kaja. Zabtejjel és tönkölybúzaliszttel készítettem a dijoni mártás, a hagyma helyett medvehagymát, a só helyett medvehagymasót használtunk. Mellesleg nagyon ízlett neki. (azt mondta.... :-)

Délután vázát festettem egy régi Dreheres üvegpohárból, hogy a fiú wc-ben lévő bambuszoknak jó helye legyen. Ez az első ilyen próbálkozás, van még mit fejlesztenem....

Szintén délután 0:0 lett a Liverpool meccs eredménye, gondoltam vigaszul sütök gyorsan egy gyümölcskenyeret. Örült a Borsó. :-)

Jók ezek a vasárnapok, na. :-) Mivel egész szép idő volt, még az udvart is felsepertük, most pedig megvívjuk a "melyik filmet nézzük" csatát és döglünk. Azaz én ruhákat pakolok, de az a döglésbe tartozik. 

Az az érzésem, hogy húzós hét áll előttünk, apa kedden fekszik be a kórházba, négy napra, nekem pénteken van a hiánypótlási határidő ami miatt tepernem kell... Sebaj, tele vagyok ötletekkel, szóval nagyom várom a jövő hétvégét is. Jó éjt.

kedves naplóm

Ma március 9. szombat van. Reggel 7.50-kor keltem, melegszendvicset reggeliztem, az idő kissé felhős.

.... anno tényleg így kezdtem minden napról a leírásomat. Évekig írtam naplót. Megvan mind, lent a pincében. Mikor legutoljára pakoltam a dobozokat és a kezem ügyébe akadtak, beleolvastam egy-kettőbe. Borzalmas. Olvashatatlan, az írásom miatt is, de főleg a tartalmát tekintve. Vontatott, unalmas, semmitmondó. Vajon  ezekre a sorokra is így fogok majd nézni 15 évvel később? Hát, simán lehet. :-) Mivelhogy cseppet sem érdekel, hogy mi lesz ilyen téren évek múlva, most teljes nyugodtsággal teszem amit kigondoltam és naplószerűen felvázolom az elmúlt egy hetet. Na jó... Nagyon röviden.

Múlt csütörtöktől most hétfőig fővárosunkban tengettem az időt, ami már nagyon rám fért, tekintve, hogy az elmúlt időszakban mindig csak egy-egy napot töltöttem fent, azokat is mind lótva-futva, rohanva. 

Végre úgy alakult, hogy 5 teljes napom volt arra, hogy kötelező elfoglaltságaimon túl a régi jó barátaimmal egy kis időt együtt lehessek, a kishugicámmal a napsütésben a Duna parton lébecolhassak, és persze rengeteg kávét megihassak (négy és fél nap alatt hét kávézó és egy kocsma :-). Pénteken anya híján az egész család összefutott, igaz csak 20 perc erejéig, de akkor is jó volt. Vasárnap délután Andikáék jöttek értem, hétfő délelőttig velük voltam Dunaújvárosban. Olyan volt kicsit, mint régen a vizsgaidőszakokban, mikor Andinál tanultunk.... Hétfőn aztán a kineziológussal folytatott velős beszélgetést követően hazarobogtam, és persze hulla fáradt voltam. Keddre le is döntött a lábamról a nátha, azaz szeretett volna ledöntetni, de dolgozni kellett, így nem sikerült neki. Ma viszont megéreztem a fentiek hatását, egész délelőtt betegen vegetálva feküdtem az Agymenők 5. évada előtt, aztán a Jane Eyre nem tudom hányezredik filmfeldolgozásán olvadoztam, majd a semmittevést és a fejfájást megunva összekaptam magam. Rendbe szedtem a kecót, most pedig itt ülök. :-) Várom haza a Borsót aki rendületlenül dolgozik, dolgozik és dolgozik, remélem holnap lesz kicsit itthon is, jó lenne kettesben felaggatni a lakásban mindenfelé a húsvéti tyúkokat, meg répákat, nyulakat és tojásokat. Ha sikerül az eredményt majd megmutatom. :-)

Közben már fejben az idei udvart tervezem. Mivel az évelőkkel nem jutottam az átteleltetés vonalán semmire, idén egynyáriakban gondolkodok és sok sok Cosmos-t szeretnék. Ilyeneket:

sosem lesz vége....

Ezt érzem most. És nem... :-) épp nem a nagy szerelemről írok, persze annak sem lesz reméljük. Ez most a házimunka. Nincs nagy lakásunk. Nem egy garzon, de nem is hodály, kettőnknek nagyon kényelmes, kellemes otthon. Csak rendben tartani ne kéne....

Ma egész délután - na jóóóó...lehet, picit túlzok, szinte egész délután :-)- kint voltam. A kertben. A kb. 8 m2-es kertben. :-) Hogy itt mennyi munka van! Az összes balkonládát, cserepet és dézsát át kellett mosnom. Vízkőtelenítenem. Lehetőségekhez mérten fertőtlenítenem. Persze környezetbarát módon. Totál kész vagyok. Uncsi volt. Fárasztó. Erre bejövök...és a lakás is egy katasztrófa. Mosogatni kell. Vasalni. Mosni. Porszívózni. hehe... na Borsó pont a monitoromra nézett. Fel van háborodva. :-) Hogy ő picit mosogatott! Eltette a pulcsiját a kanapéról! Eldobta a tojáshéjat! Méghogy katasztrófa! :-))) (nem mellesleg amúgy vacsit is csinált nekem - nyami.)

Lényeg, hogy holnapi kirándulás lefújva. Itthon maradunk. Ültetünk. Új muskátlikat. Garázst pakolunk. Garázs előtt füvet nyírunk. Igazi vasárnapi kertvárosi idill. :-))

kereken

Idén először pattantunk a vasparipáinkra. :-)

éééés annnnnnyirrrra jóóóóó volt.

Igaz, reggel lefagyott a fülem, mert a sapim persze itthon felejtettem, és hát, bele kell jönni...szóval lehet, hogy volt pár autós aki más éghajlatra küldött. De mindenki túlélte.

Délután Borsó egész korán lelépett, így 5 körül együtt tekertünk haza szuper jó kis tavaszi időben. Otthon a friss levegőn és a napsütésen felbuzdulva egy laza tejeskávéval megnyitottuk :-) az idei évadot a kertben :-). Lazulás...

Jaj, de jó lesz ez a tavasz is...

Tavaszi reggeli :-)

Sikerült!

Megvolt az idei első kinti reggeli. Azaz tízórai :-) A Borsó ugyanis ragaszkodott a grillezéshez, így a 7 órai kelés ellenére 10 után ültünk asztalhoz :-). Közben közértbe futás, kerti asztal összeszerelés...stb. Itt a tavasz az udvarban is - mindjárt jön a virágátültetés, majd egész nyáron az ápolgatás, metszés, locsolás...

A reggeli grillezett csirkesaláta (ami csirke hiányában pulykamellből készült) fázisait a következő képsor dokumentálja:

A menühöz jóóó durván citromos mézes limonádét készítettünk. Miután kényelmesen elfogyasztottunk mindent, kitárgyaltuk az élet nagy dolgait (mi történt mostanában Kazahsztánban, ilyesmik :-) Borsó kedvenc témái... :-), közben lefőtt a várva-várt kávé! így csoki kíséretében még majd egy órát jegeskávézgattunk a napsütésben. 

Igazi kávéházi terasz érzés! :-) ÁÁÁÁÁ! Hát van ennél jobb? :-))

Környezetvédelmi sarok:

Mai leckénk :-) : A húsvétkor keletkező temérdek mennyiségű szemetet is gyűjtsük szelektíven.

Húsvét

A húsvét az egyik legkedvencebb ünnepem. Szinte mindig együtt a nagy család, bár idén sajnos a nagybátyámék nem jönnek és mi sem megyünk, így csak :-) 7-8-an üljük körül az ünnepi asztalt.

A húsvétváró hangulatot a héten itthon is elkezdtem megteremteni, már csak a tojásfa hiányzik, szegény barkás fűzfa ágak már egy (vagy lehet, hogy már két) hete fekszenek a garázsban feldíszítésre várva...

A tojás festésen, sonka főzésen, családi együttléten, és feltámadáson túl amit a legjobban szeretek a húsvétban az az, hogy ilyenkor már tutira tudom, hogy végérvényesen vége a télnek, itt az igazi meleg tavasz!!

Üde színek, illatok, minden feléled, ez a legcsodásabb évszak szerintem. 

Ennek tükrében mi is kezdjük életre kelteni tenyérnyi kis udvarunkat - anyáéktól visszakerültek az átteleltetett növények, felhoztuk az alagsorból a leandereket (amik a 3 hónapos sötétkamra kúra után meglepő módon jól vannak)....vettem új párnákat a kerti székekre.... minden csak arra vár, hogy a következő napsütéses szombat reggelen kint ücsörögve, madárcsicsergést hallgatva kortyoljuk az ébresztő tejeskávénkat. :-)

Addig is .....

...valahogy így képzelem.... 

(A képek a furnitureandesign.com-ról és még valahonnan vannak, de arra már nem emlékszem...bocsi)

Jaaa!...és a mai környezetvédelmi tananyag sem marad el :-)

A húsvéti nagy bevásárláskor is figyeljünk a környezetünkre, ne használjunk annyi vacak műanyagot (még ha ezek az új zacsik le is bomlanak...)