szorgos hangyák

Bizony. Azok voltunk a hosszú hétvégén. Végül is semmi extra, csak közös nagyon nagytakarítást végeztünk, meg Borsó azért mindennap kicsit dolgozott is, sőt még én is, meg sütöttem sütit, azaz tortát mert voltunk vendégségben pénteken, ma meg látogatóban voltam kórházban, meg aztán még anyáéknál is, sőt még fogászaton is, mert ínygyulladásom van. Rééémes. Hogy lehet nekem ínygyulladásom??? 

Gofrit is akartam még vacsorára sütni, de ez már elmaradt. Hamarosan lesz lomtalanítás, arra is elő kell készülnünk, mert évek óta tervezzük, de idén tényleg szanálni fogunk, ugyanis tele a pince és a garázs kacattal, még jó, hogy padlásunk nincsen...

Többé-kevésbé itthon töltött 3 napunk volt, de jó volt, talán még pihentető is és két hét múlva már itt a húsvét! :-)

sikerélmény: még él az orchideám

csirkék, nyulak, kacsák

ronda és finom :-)

tipikus és....

atipikus kép a Borsóról

Föld Órája 2013

kedves naplóm

Ma március 9. szombat van. Reggel 7.50-kor keltem, melegszendvicset reggeliztem, az idő kissé felhős.

.... anno tényleg így kezdtem minden napról a leírásomat. Évekig írtam naplót. Megvan mind, lent a pincében. Mikor legutoljára pakoltam a dobozokat és a kezem ügyébe akadtak, beleolvastam egy-kettőbe. Borzalmas. Olvashatatlan, az írásom miatt is, de főleg a tartalmát tekintve. Vontatott, unalmas, semmitmondó. Vajon  ezekre a sorokra is így fogok majd nézni 15 évvel később? Hát, simán lehet. :-) Mivelhogy cseppet sem érdekel, hogy mi lesz ilyen téren évek múlva, most teljes nyugodtsággal teszem amit kigondoltam és naplószerűen felvázolom az elmúlt egy hetet. Na jó... Nagyon röviden.

Múlt csütörtöktől most hétfőig fővárosunkban tengettem az időt, ami már nagyon rám fért, tekintve, hogy az elmúlt időszakban mindig csak egy-egy napot töltöttem fent, azokat is mind lótva-futva, rohanva. 

Végre úgy alakult, hogy 5 teljes napom volt arra, hogy kötelező elfoglaltságaimon túl a régi jó barátaimmal egy kis időt együtt lehessek, a kishugicámmal a napsütésben a Duna parton lébecolhassak, és persze rengeteg kávét megihassak (négy és fél nap alatt hét kávézó és egy kocsma :-). Pénteken anya híján az egész család összefutott, igaz csak 20 perc erejéig, de akkor is jó volt. Vasárnap délután Andikáék jöttek értem, hétfő délelőttig velük voltam Dunaújvárosban. Olyan volt kicsit, mint régen a vizsgaidőszakokban, mikor Andinál tanultunk.... Hétfőn aztán a kineziológussal folytatott velős beszélgetést követően hazarobogtam, és persze hulla fáradt voltam. Keddre le is döntött a lábamról a nátha, azaz szeretett volna ledöntetni, de dolgozni kellett, így nem sikerült neki. Ma viszont megéreztem a fentiek hatását, egész délelőtt betegen vegetálva feküdtem az Agymenők 5. évada előtt, aztán a Jane Eyre nem tudom hányezredik filmfeldolgozásán olvadoztam, majd a semmittevést és a fejfájást megunva összekaptam magam. Rendbe szedtem a kecót, most pedig itt ülök. :-) Várom haza a Borsót aki rendületlenül dolgozik, dolgozik és dolgozik, remélem holnap lesz kicsit itthon is, jó lenne kettesben felaggatni a lakásban mindenfelé a húsvéti tyúkokat, meg répákat, nyulakat és tojásokat. Ha sikerül az eredményt majd megmutatom. :-)

Közben már fejben az idei udvart tervezem. Mivel az évelőkkel nem jutottam az átteleltetés vonalán semmire, idén egynyáriakban gondolkodok és sok sok Cosmos-t szeretnék. Ilyeneket:

nevemnek a napja

Korábban már említettem, hogy a névnapi ajándékom már a hónap legeleje óta megvan, azóta itt lapult a szekrényben, direkt elő sem vettem, ne is lássam. Ma végre hivatalosan  megkaptam. Ő az:

Hát, teljesen be vagyok indulva, őőőőrület. Szét fogok én itt csiszolni mindent! Úgy vateráztam le a kis aranyost, vaci új, én leszek az első vadorzó aki összepiszkolja majd. Háháááá! (jó, valószínűleg a Borsó lesz az első, mert én majd az éles pillanatban betojok, hogy nem merem... csak mert így szokott lenni...)

Amúgy a nagy barkács fellángolásomtól részben azt is remélem ám, hogy talán javít a mozgáskoordinációmon. Tudjátok: lassú, megfontolt, ésszerű mozdulatok. Kb. 6 éves koromtól egy jó darabig jártam klasszikus balettra. (Na, ezen a Borsi rendszeresen röhögő görcsöt kap. Szerintem az sokat elárul, hogy "Kecseském"-nek szokott gúnyolni. :-) Na tehát, anyáék azt remélték a balett segít.... nem így lett, de arra azért én sem számítottam, hogy 30 évesen még mindig a végtagjaim irányításával küzdök... Talán egy ilyen rezgőcsiszoló kordában tartása....sosem lehet tudni. 

Szóval, ma február 26. van és ha eddig nem is éreztem égetően, most már végképp én is beállok a sorba, azok közé akik azt kiáltják: GYERE MÁR TAVASZ!!! Mert ha végre tartósan kisüt a Nap én bizony kitelepedek az udvarra és reszkessetek szomszédok! A csiszolómmal egész nap berregni fogok.

Azért, hogy megmaradjak lánynak, azaz nőneműnek, elárulom, hogy a Borsi meglepett ám valami széppel is. Az meg ilyesmi:

forrásért katt a képre

Ez az első orchideám itthon, az irodában van több gyönyörű is, de azokat én csak nézem, nem gondozom (néha, ha mondják a többiek, öntök rá vizet). Lényeg a lényeg: félek. Csak sikerüljön életben tartanom.... Mit kell egy orchideával csinálni? Majd locsolókannával fogok pirouettezni. Tüllszoknyában....

forrásért katt a képre

őt szeretném....hmmmm

katt a képre

Valószínűleg fogok találni valami hasonlót itthon is, nem ennyiért. :-) De azért gyönyörű. 

És vannak még nagyon jók. Neonok. Idén megint divat lesz. 

Hmm, hát jó éjszakát. Táskákról akarok álmodni, és nem zavar, hogy ez mennyire felszínes és nőcis és üres.

bár lenne ilyen aerobik óra...

Én is, én is, én is.......

Az OK Go zenekart ti mennyire ismeritek? Én eddig nem nagyon voltam képben, zenecsatornákat ugye nem nézünk, van egy két ismerős szám, amit már hallottam a rádióban. Ennyi. 

Az urban-eve blogon szoktam néha hallgatni a mixtape nevű zeneválogatásokat, ott bukkantam rá erre a klippre, ez volt ma reggel 8 körül, azóta csak OK Go klippeket nézek és le vagyok nyűgözve. Imádom őket. Annyira sok irtó jó video van fent a youtube-on, hogy nem is tudom, melyiket válasszam.

Nézzétek és hallgassátok őket, szerintem megérdemlik. Totál idióták... :-))

belügyes humor

A héten többszöri alkalommal az ÉTDR felhasználói kézikönyveit böngésztem a neten, okosodás céljából. Mindeközben ilyen gyöngyszemekre bukkantam:

Nem tudom elsőre fel tűnt-e a szerkesztők magasröptű poénesője....Nekem először a Skiccpau Szilárdon akadt meg a szemem, de aztán tegnap este Borsóval mazsoláztunk és kezdtük felfedezni ezeket a rejtett értékeket. Dr Közú Tamara, Érdek Lőrinc, Káv Éva, Beruhá Zoltán és társai. 

Hááááát... én ugyan könnyesre röhögtem magam, de nehogy félreértsetek, pusztán csak azért, mert van az, ami már annyira gáz, hogy jó. 

Belegondoltam, hogy szegény kézikönyvet összeállítóknak biztos milyen gyorsan és kapkodva kellett összerakni ezeket az anyagokat - így is egy hónappal később lettek csak feltöltve, mint hogy a rendszer élesbe lépett - és hogy remélhetőleg sokat éjszakáztak emiatt és fáradtságukban már csak ezzel tudták magukat szórakoztatni. Meg engem.... :-)